Így ne száradj ki a repülőn! – A repülés egészségtana, amit utasként nem árt tudni
2024. március 03. írta: Vándorember

Így ne száradj ki a repülőn! – A repülés egészségtana, amit utasként nem árt tudni

A repülés hatása a szervezetünkre és a vízivás fontossága

A repülés izgalmas élmény, de komoly kihívást jelenthet a szervezetünkre. Valószínűleg már rengetegszer hallottad, hogy repülés alatt igyunk sok folyadékot, hiszen minden travel influenszer állandóan ezt szajkózza. Jó, jó… de vajon miért?

50017347328_767366ca04_c.jpgvia flickr

Vissza az iskolapadba!

 

Néhányan már tudjátok, hogy civilben orvosként dolgozom, így kifejezetten érdekesnek és fontosnak találom, hogy tisztázzuk és értsük is az egésznek a hátterét. Kezdjük egy fizikai összefoglalóval.

A folyadékokhoz hasonlóan a levegő részecskéinek is van súlya, mely részecskék nyomást gyakorolnak egymásra. A Föld felszínhez közel a gravitációnak köszönhetően több részecske jut egy adott térfogatra, így a környezetre ható nyomásuk nő, fordítva pedig, távolodva a földfelszíntől, egyre kevesebb "levegő molekula” van egy adott térfogatban, azaz ritkább lesz a levegő és csökken a légnyomás. Nem véletlen, hogy a Mount Everest csúcsának megmászásához oxigénpalackra van szükség.

27817888582_3872d65e17_c.jpg

Az említett csúcs 8,8 kilométer magas, az utasszállító repülők pedig 10-11 kilométer magasan repülnek. Szóval itt igencsak ritka a levegő.  

Ezért van, hogy fent a zárt térben lévő levegő (csipszes zacskó) az alacsonyabb nyomás végett több helyen szeretne szétszóródni és felpuffad, leszálláskor pedig összeesik (akár csak a vizespalackok). Nos, hasonló dolgokon mennek át a testünkben elzárt gázok is. Igen… a gyomorban, vagy épp a belekben. Ezért javasolt a puffasztó és megterhelő ételeket kerülni.

maxresdefault.jpg

Számszerűsítsük a dolgot, a megszokott 21% helyett ilyen magasságban csak 4-7% a levegő oxigéntartalma. Természetesen a páratartalom is csökken, az otthoni 40-60%-ról 5-10%-ra.

De hogy van az, hogy nem fulladunk meg?

A gépekben működik egy levegőztető rendszer, ami a kinti levegőt sűríti, HEPA szűrőkkel tisztítja és magasáramlással keringeti a kabinban, amire szükség is van, hiszen több száz ember zsúfolódik össze egy igen apró helyre. Az így sűrített levegő oxigéntartalma 20-21% körüli. A szűrt levegő pedig orvosi tisztaságú, azaz olyan tiszta, mint a műtőkben található mikrobiológiai szennyeződésektől mentes levegő. Viszont az extra párásításnak számos ellenérve van (korrozió, súlygyarapodás, jégképződés, gomba és baktérium elszaporodás), és így jutunk el a címben szereplő kellemetlenséghez.

alexander-schimmeck-dsoohftafno-unsplash_2.jpg

A levegőnk alacsony páratartalma, a mozgásszegény tevékenység (ülés) és a stressz mind hozzájárulnak a dehidratációhoz. A vízivás repülés közben ezért kiemelten fontos, de nem mindegy, hogy mennyit, mit és hogyan fogyasztunk.

Miért fontos a vízivás repülés közben?

Az átláthatóság miatt térjünk vissza a számokhoz. A repülőgép kabinjában a levegő páratartalma 10-20%, ami jelentősen alacsonyabb egy lakás 40-60%-ához képest. Ez a száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyákat, ami légúti irritációhoz, köhögéshez és torokfájáshoz vezethet. A kontaktlecsét ezért nem javasolt a hosszú repülős utakon fenthagyni. Ezért veszít a testünk az átlagosnál is több vizet repülés alatt.

Csak összehasonlításképp: egy finn szaunában 8-15%-os páratartalom van!

27215589709_347a1747ee_b.jpg

És ez nem minden. Az ülés miatt a vérkeringés lelassul, ami a hosszú repülőutakon pangást és enyhe vizesedést okozhat a lábakban. A stressz fokozza a vízvesztést, amit a repülés okozta izgalom még tovább ronthat.

Érdekel néhány hasznos tipp arról, hogyan érdemes felkészülni a hosszú repülős utakra? Itt ingyenesen letölthető az összefoglaló!

gary-butterfield-r5agnz-qhug-unsplash.jpg

A helyzetre pedig mi is ráteszünk egy lapáttal, hiszen a legtöbben repülés előtt vagy alatt kávéval, teával és alkohollal tovább fokozzuk testünk dehidratációját.

Mit igyunk repülés közben?

A legjobb választás a szénsavmentes víz. A szénsavas üdítők a sima vízhez képest akár minimális dehidratáló hatással is lehetnek ebben az esetben, de a legfőbb panaszt a gyomrunkba került bubik fogják okozni a korábban említett nyomásváltozás végett. A gyümölcslevek, a tea és a kávé vízhajtó hatással bírnak, ezért nem ideálisak a vízpótlásra.

Mennyit igyunk repülés közben?

A repülés hossza, az egyéni vízigény és az aktivitási szint határozza meg a szükséges vízmennyiséget. Általánosságban elmondható, hogy repülés közben óránként 2-2,5 deciliter vizet ajánlott fogyasztani.

water-glass-drip-drink-preview.jpg

Hogyan igyunk repülés közben?

 

  • A vízivást egyenletesen elosztva, a repülés teljes ideje alatt végezzük.
  • Ne várjunk a szomjúságérzetre, mert az már a dehidratáció jele.
  • Mindig tartsunk magunknál vizet a kézipoggyászban.
  • A fedélzeten is kérhetünk vizet a légiutas-kísérőktől.
  • Vigyél magaddal üres palackot, amit a reptéren tölts fel. Az utazós kütyüknél találtok rá tippeket.
  • Használhatsz akár vízivás emlékeztetőt! Pl. Water Reminder
  • Állj fel és mozogj egy kicsit, óránként, hogy serkentsd a vérkeringést.

Extra tipp: hosszabb utakra érdemes kompressziós zoknit húzni, mely enyhe nyomásával fokozza a keringést a pangó lábakban és elkerülhetjük vele az érkezés utáni napokban fellépő lábfájdalmat és gyengeséget.

stay-hydrated-metropolis-healthcare.jpg

A repülés közbeni vízivás egyszerű módja annak, hogy megelőzzük a dehidratációt, kellemesebbé tegyük az utazást és az érkezés után se érezzük úgy magunkat, mint egy kivert kutya. Szóval most már tudjátok, miért beszél mindenki a repülés közbeni folyadékpótlás fontosságáról! Ne felejtsd, hogy a víz az élet forrása!

"Mindenkinek kellemes utazás kívánunk és köszönjük, hogy minket választottak!"

Ha tetszett, kövess Facebookon!
fb_button.png

 

A legfrissebb utazós fotókat Instán találod!
insta_button.png

A bejegyzés trackback címe:

https://shorttrips.blog.hu/api/trackback/id/tr7018324359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Motorogre 2024.03.04. 18:55:02

Köszönjük, figyelemfelhívó. Azért nem kell megrémülni, az ICAO ASHRAE-92 előírja a kabinlevegő paramétereit. Igen, a szokásos szobai 30-50% relatív páratartamnál kicsit szárazabb, de egészséges utasnak semmiféle fiziológiai elváltozást nem okoz (még a Polar Route-on sem). A kabinnyomás 3000 méteres hegyinek felel meg - a Risy vagy Passo di Stelvió, de akár a Pico de Teide felvonó se okoz senkinek panaszt.
Jó utat mindenkinek !

Vándorember · shorttrips.blog.hu 2024.03.04. 19:24:03

@Motorogre: Igaz, de egy felvonós kirándulást nem lehet összehasonlítani egy 10-12 órás repülő úttal ;)

Motorogre 2024.03.04. 20:41:43

@Vándorember: Igen (ha nem akad el). A Stelvióra kerékpár jár. :)
süti beállítások módosítása