A repülés izgalmas élmény, de komoly kihívást jelenthet a szervezetünkre. Valószínűleg már rengetegszer hallottad, hogy repülés alatt igyunk sok folyadékot, hiszen minden travel influenszer állandóan ezt szajkózza. Jó, jó… de vajon miért?
Vissza az iskolapadba!
Néhányan már tudjátok, hogy civilben orvosként dolgozom, így kifejezetten érdekesnek és fontosnak találom, hogy tisztázzuk és értsük is az egésznek a hátterét. Kezdjük egy fizikai összefoglalóval.
A folyadékokhoz hasonlóan a levegő részecskéinek is van súlya, mely részecskék nyomást gyakorolnak egymásra. A Föld felszínhez közel a gravitációnak köszönhetően több részecske jut egy adott térfogatra, így a környezetre ható nyomásuk nő, fordítva pedig, távolodva a földfelszíntől, egyre kevesebb "levegő molekula” van egy adott térfogatban, azaz ritkább lesz a levegő és csökken a légnyomás. Nem véletlen, hogy a Mount Everest csúcsának megmászásához oxigénpalackra van szükség.
Az említett csúcs 8,8 kilométer magas, az utasszállító repülők pedig 10-11 kilométer magasan repülnek. Szóval itt igencsak ritka a levegő.
Ezért van, hogy fent a zárt térben lévő levegő (csipszes zacskó) az alacsonyabb nyomás végett több helyen szeretne szétszóródni és felpuffad, leszálláskor pedig összeesik (akár csak a vizespalackok). Nos, hasonló dolgokon mennek át a testünkben elzárt gázok is. Igen… a gyomorban, vagy épp a belekben. Ezért javasolt a puffasztó és megterhelő ételeket kerülni.
Számszerűsítsük a dolgot, a megszokott 21% helyett ilyen magasságban csak 4-7% a levegő oxigéntartalma. Természetesen a páratartalom is csökken, az otthoni 40-60%-ról 5-10%-ra.
De hogy van az, hogy nem fulladunk meg?
A gépekben működik egy levegőztető rendszer, ami a kinti levegőt sűríti, HEPA szűrőkkel tisztítja és magasáramlással keringeti a kabinban, amire szükség is van, hiszen több száz ember zsúfolódik össze egy igen apró helyre. Az így sűrített levegő oxigéntartalma 20-21% körüli. A szűrt levegő pedig orvosi tisztaságú, azaz olyan tiszta, mint a műtőkben található mikrobiológiai szennyeződésektől mentes levegő. Viszont az extra párásításnak számos ellenérve van (korrozió, súlygyarapodás, jégképződés, gomba és baktérium elszaporodás), és így jutunk el a címben szereplő kellemetlenséghez.
A levegőnk alacsony páratartalma, a mozgásszegény tevékenység (ülés) és a stressz mind hozzájárulnak a dehidratációhoz. A vízivás repülés közben ezért kiemelten fontos, de nem mindegy, hogy mennyit, mit és hogyan fogyasztunk.
Miért fontos a vízivás repülés közben?
Az átláthatóság miatt térjünk vissza a számokhoz. A repülőgép kabinjában a levegő páratartalma 10-20%, ami jelentősen alacsonyabb egy lakás 40-60%-ához képest. Ez a száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyákat, ami légúti irritációhoz, köhögéshez és torokfájáshoz vezethet. A kontaktlecsét ezért nem javasolt a hosszú repülős utakon fenthagyni. Ezért veszít a testünk az átlagosnál is több vizet repülés alatt.
Csak összehasonlításképp: egy finn szaunában 8-15%-os páratartalom van!
És ez nem minden. Az ülés miatt a vérkeringés lelassul, ami a hosszú repülőutakon pangást és enyhe vizesedést okozhat a lábakban. A stressz fokozza a vízvesztést, amit a repülés okozta izgalom még tovább ronthat.
Érdekel néhány hasznos tipp arról, hogyan érdemes felkészülni a hosszú repülős utakra? Itt ingyenesen letölthető az összefoglaló!
A helyzetre pedig mi is ráteszünk egy lapáttal, hiszen a legtöbben repülés előtt vagy alatt kávéval, teával és alkohollal tovább fokozzuk testünk dehidratációját.
Mit igyunk repülés közben?
A legjobb választás a szénsavmentes víz. A szénsavas üdítők a sima vízhez képest akár minimális dehidratáló hatással is lehetnek ebben az esetben, de a legfőbb panaszt a gyomrunkba került bubik fogják okozni a korábban említett nyomásváltozás végett. A gyümölcslevek, a tea és a kávé vízhajtó hatással bírnak, ezért nem ideálisak a vízpótlásra.
Mennyit igyunk repülés közben?
A repülés hossza, az egyéni vízigény és az aktivitási szint határozza meg a szükséges vízmennyiséget. Általánosságban elmondható, hogy repülés közben óránként 2-2,5 deciliter vizet ajánlott fogyasztani.
Hogyan igyunk repülés közben?
- A vízivást egyenletesen elosztva, a repülés teljes ideje alatt végezzük.
- Ne várjunk a szomjúságérzetre, mert az már a dehidratáció jele.
- Mindig tartsunk magunknál vizet a kézipoggyászban.
- A fedélzeten is kérhetünk vizet a légiutas-kísérőktől.
- Vigyél magaddal üres palackot, amit a reptéren tölts fel. Az utazós kütyüknél találtok rá tippeket.
- Használhatsz akár vízivás emlékeztetőt! Pl. Water Reminder
- Állj fel és mozogj egy kicsit, óránként, hogy serkentsd a vérkeringést.
Extra tipp: hosszabb utakra érdemes kompressziós zoknit húzni, mely enyhe nyomásával fokozza a keringést a pangó lábakban és elkerülhetjük vele az érkezés utáni napokban fellépő lábfájdalmat és gyengeséget.
A repülés közbeni vízivás egyszerű módja annak, hogy megelőzzük a dehidratációt, kellemesebbé tegyük az utazást és az érkezés után se érezzük úgy magunkat, mint egy kivert kutya. Szóval most már tudjátok, miért beszél mindenki a repülés közbeni folyadékpótlás fontosságáról! Ne felejtsd, hogy a víz az élet forrása!
"Mindenkinek kellemes utazás kívánunk és köszönjük, hogy minket választottak!"
- Ha érdekelnek hasonló tartalmak Facebookon és Instán továbbra is érdemes követni, de a legtutibb, ha feliratkozol a hírlevelemre! Tudtad? Ha a blogon látható linken keresztül foglalsz, úgy támogathatod a blogot, hogy ez neked semmi extra költségedbe nem kerül! Szállásfoglaláshoz ott a Booking, programtervezéshez és jegyvásárláshoz pedig a Get Your Guide.
- Utazós Tippek
- Útinaplók
- Utazós Kütyü Gyűjtemény
Ha tetszett, kövess Facebookon!
A legfrissebb utazós fotókat Instán találod!
