Ha még nem jártál a fáraók földjén, akkor biztosan sok kérdésed van az utazással kapcsolatban. Először is Egyiptom európai szemmel brutálisan más világ! Ezt érdemes jól a fejbe vésni. Aki még nem járt itt, annak szeretnék néhány személyes tapasztalaton alapuló tanácsot adni.
Kétféle turista van, az Egyiptom függő és az, aki az életben be nem tenné újra ide a lábát. Ahhoz, hogy ne az utóbbi véleményünk alakuljon ki, érdemes szem előtt tartani pár dolgot.
Helyezzük kontextusba az országot!
Egyiptom nem az a hátizsákos, egyedül felfedezős, inkább a hotelben pihenős fajta. Én két alkalommal voltam itt egy-egy hetet ilyen formában, ezért a bejegyzés ilyen szemüvegen keresztül íródott.
Mielőtt rátérnénk a konkrét részletekre, beszélnünk kell egy-két dologról, ami minden pillanatban végigkíséri az utazásunkat.
Kairó és Egyiptom átlagos városképe
Ez egy nagyon szegény és túlnépesedett ország. Hogy legyen viszonyítási alap, a GDP nagyjából 4000 USD/fő körül mozog. (Magyarországé kb. 18 000 USD/fő). A több, mint 100 millió lakosú ország nagy aránya él mélyszegénységben.
A lakosság a Nílus mentén él és nem a meseszép tengerparton. Ez pedig az édesvíz hiánya miatt van így. A partra csak a turizmust ellátók költöznek.
Az ókori gazdag kultúra, illetve a Vörös-tenger vízalatti világa viszont kiváló turisztikai lehetőség. Ezen kívül viszont csak sivatag van. Az olcsó munkaerővel pedig a hotelek olyan luxusérzetet tudnak nyújtani, amit egy átlagember egy hasonló európai hotelben alig tud megfizetni. Ezért is olyan népszerű célpont.
A nyaralós övezetek
A tengerpart az édesvíz hiánya miatt pont olyan kihalt (értsd: egy egyiptominak nem célja, hogy ideköltözzön), mint a sivatag. Ezért nincsenek itt ókori látványosságok vagy menő tengerparti városok.
Tervezetten hotelvárosok épültek kifejezetten nyaraltatás céljából.
Mit jelent a hotelváros? A tengerpart mentén semmi nincs, ezért hatalmas, szabadon beépíthető területekkel rendelkeznek. Így minden hotelben óriási terek vannak, szellősen elhelyezett épületek, rengeteg medence, élménypark, kertek, focipálya méretű előkertek. A hotelek így szépen egymás mellé épültek a part mentén kisebb túlzással 100 km hosszúságban! Ezeken kívül csak a kiszolgáló személyzet szállásai, egy-két szolgáltató és persze az árusok van a hotelek közvetlen közelében.
Ez nem feltétlenül rossz, mert igenis gondosan megtervezett, remek alapanyagokkal felépített, „1001 éjszaka” hangulatú hoteleket találhatunk, ahol úgy érezhetjük magunkat, mint egy maharadzsa!
via ETI.at
A két legnagyobb üdülőváros, mely reptérrel is rendelkezik, Sarm es-Sejk (Sharm El-Sheikh) illetve Gurdaka (Hurghada) és vonzáskörzete. Az utóbbi a nagyobb és népszerűbb, hisz a legtöbb ókori látványosság, mint Luxor innen könnyebben elérhető.
Mikor érdemes Egyiptomba látogatni?
Trópusi viharra nem kell számítani, egész évben felhőtlen napsütés vár ránk, így lényegében egész évben szezon van. Nyáron 40 fok feletti hőség is lehet, mely a programokat és a városnézését elviselhetetlenné teszi, cserébe viszont késő estig lehet a parton pihenni. A téli hónapokban kellemes 24 fok van, ami tökéletes olyan fakultatív programokra, mint a piramisok vagy a Királyok Városa.
Az utazás
Mindkét alkalommal irodán keresztül utaztunk. Gyakori, hogy az indulás vagy az érkezés későesti, hajnali órára esik, így problémás lenne egyedül transzfert keresni. Angolul pedig nem igazán beszélnek. Ezért én senkinek nem ajánlom, hogy egyedül szervezzen mindent. Ha látják rajtad, hogy taxit keresel, mint a hiénák ugranak rád. Utána pedig jöhet a kemény alkudozás, ha nem akarod, hogy a gatyád is rámenjen. Az arab világban való alkudozásra pedig születni kell. Egy „szolgáltatás” elvégzése után utólagos alkudozásra semmi esély, legyen az taxi, egy palack víz, vagy épp csak a bőröndöd elhúzása a reptér végéig.
A landolás után (Hurghada)
A hurghadai reptér kicsi, eltévedni nem lehet. A leszállás után kezdődik a szegénység hozományaként kialakult mentalitás gyakorlata, a borravalókérése. Hurghadában kötelező turista vízumot venni. (Sharm-el sejkben nem! Aki tudja miért, az kommentben írja meg.) A folyosó végén az útlevélvizsgálat előtt van egy BANK feliratú pult, ahol 25 dollárért lehet ezt megvenni. (Eurót is elfogadnak és egyiptomi fontban adnak vissza.)
Utazós Tipp! Ha megérkeztünk, irány a BANK pultja! A helyi „erők” ilyenkor egyből lecsapnak, kedvesen megkérdezik, melyik céggel jöttél és a saját irodád által felcímkézett pulthoz terelnek. Itt ugyanazt a vízumot vetetik meg veled, természetesen drágábban. Ide nem kell beállni, vegyük meg a magunknak, majd mehetünk az útlevél ellenőrzésre.
Csomagátvételkor a reptér hivatalosnak tűnő munkatársai jönnek és kérés nélkül veszik el az ember csomagját. Ekkor egy kiskocsival a 30 méterrel arrébb lévő főbejárathoz „segítenek”. Ezután pedig erősködve, szúrós szemmel követelik a borravalót, 10-20 eurósokat mutatva, a nagyobb fogás reményében. Határozottan utasítsuk el őket! A táskát nyugodtan vegyük el tőlük. Kirabolni nem fognak, ettől nem kell tartani, de ha nem vagyunk akkora urak, hogy ne tudnánk elhúzni a bőröndünket, akkor készíthetjük a pénzt.
A főbejárat melletti buszállomáson az irodánk embere fog várni, az iroda ruhájában, táblájával, névtáblával, és az utaslistával. Ha ez a négy jel nem stimmel, akkor ők baksis követelése nélkül fogják megmondani, melyik busz visz a szállásunkra.
Szállások
Van egy olyan mondás, hogy
Egyiptomban 4 csillag alatt nem szabad szállást foglalni.
Itt kicsit más az osztályozás. Jellemző, hogy a 4 (de inkább 5) csillag és a következő szint között drasztikus színvonalesés van. A csillagokat szeretik felfelé tolni, és ha esne a színvonal, azok száma nem szokott csökkenni. Egy újépítésű hotel mindig jó választás. Mivel igen nagy a turistaforgás, érdemes a (friss!) visszajelzésekre, kommentekre hallgatni, pl. a Google Maps véleményei gyakran frissülnek.
Ételek, italok
Félpanzió vagy all-inclusive ellátás közül válaszhatunk. Az étkezés szempontjából elég lenne az előbbi, de a hőségben kelleni fog a korlátlan italfogyasztás. Minimális felárat kérnek, így ezen nem éri meg spórolni. Az ételek terén a kontinentális és az egyiptomi konyha a jellemző. Esténként izzanak a hatalmas grillezők, szóval itt mindenki talál a maga számára kellemes fogást.
Az italoknál már más a helyzet. Az üdítők olcsó szörpök, az alkoholok pedig helyi, alacsony minőségű szeszesitalok, ahogy a sör is. Koktélként ihatók, de a "rendes" tömény szesz feláras.
Figyelem! A csapvíz nem iható! Akár a gyümölcs csapvízzel való megmosása is gondot okozhat és a fogmosáshoz is palackos víz ajánlott! Különben jön a fáraók átka!
Egyészségügy – Az orvos válaszol
A "fáraók átka", azaz az utazók hasmenése itt extrém magas kockázatú, melynek legfőbb forrása a csapvíz. Az érzékenyebbeknek érdemes elkerülni a tejet, a nyers ételeket és az utcai árusokat is. Az all-inclusive nyújtotta féktelen evés következében fellépő hasi panaszokat viszont ne fogjuk ezekre a bacikra!
A higiénia és a rendszeres kézmosás nagyon fontos a megelőzésre.
Ha naponta háromnál többszöri vizes hasmenés, illetve hányás jelentkezik, akkor viszont sajnos nem egy sima gyomorrontás lesz az oka.
A gyógymód a tüneti terápia: a tünetek erősödéséig rengeteg folyadék, pihenés, diéta esetleg görcsoldó. Probiotikummal gyorsítható a felépülés. Hasfogót nem szabad szedni, mert „bent fogja” a bacikat is, ami csak ront a helyzeten. Ki kell ürülnie, aminek nincs ott a helye!
Erről, illetve a sok turista számára csodaszerként ismert, azonban veszélyes Antinalról az Egészségügyi gyorstalpaló utazóknak című bejegyzésben bővebben olvashattok. A kulcsszó a megelőzés!
A következő részben folytatom a bemutatót, lesz szó a vásárlásról, a piacokról és a programokról is!
Amennyiben nem akartok lemaradni a legfrissebb cikkekről, kövessétek a blog Facebook oldalát! A kirándulásról készült többi képért pedig kövessetek Instán! Ha pedig tetszett a cikk, kérlek segítsétek egy megosztással!
