A megszállott utazók rutin eljárása közé tartozik az egészségügyi felkészülés, melyről korábban írtam is a blogon egy összefoglalót. A lépések közt található a javasolt oltások átböngészése, illetve az adott célponton előforduló gyakori fertőző betegségek minimális ismerete. Ebben a témakörben végre gyakorlati szempontból is nagy lépés törént!
Bevezető
Nyilván mindenki tudja, hogy sok betegség ellen nemhogy védőoltás, de hatásos gyógyszer sincs (még). Így vagyunk a szúnyogok által terjesztett dengue-lázzal is, amely a bolygónk meglehetősen nagy részét lefedi.
Azonban végre áttörést sikerült elérni, ami minden utazót egyformán érint!
A dengue-láz vírusa legalább 128 országban terjed, és egyre inkább közelít Európa felé. Az anyakontinensen a betegség leggyakoribb előfordulása a trópusokról és szubtrópusokról visszatérő utazók körében van, azonban a melegebb vidékeken lassan kezd állandósulni a fertőzött szúnyogok jelenléte.
A szúnyogok nemcsak sok kellemetlenséget okoznak, hanem számos betegség hordozói is, mint például a malária, a sárgaláz, a chikungunya, a zika , a nyugat-nílusi láz és dengue-láz. Jelenleg a dengue-láz a világ leggyakoribb és leggyorsabban terjedő, szúnyogok által terjesztett vírusos betegsége. A fertőzés gyakran akut lázas betegségként jelentkezik. Vannak azonban súlyos lefolyásai is, mint a vérzéses láz vagy a dengue-sokk szindróma, amely akár halálhoz is vezethet.
Hol a legelterjedtebb a betegség?
A dengue-láz jelenleg potenciálisan több mint négymilliárd embert érint szerte a világban. A WHO becslései szerint évente körülbelül 100-400 millió ember fertőződik meg, körülbelül 25% -ánál klinikai tünetek alakulnak ki, míg a halálesetek aránya 20 000 és 25 000 között mozog, ahol a gyermekek különösen érintettek.
Ez a térképes vázlat még 2013-ból van. 100 ezer főre jutó megbetegedések száma. via jourlans
Jelenleg főleg Délkelet-Ázsiában, Ázsia egyes részein, Indiában, Dél- és Közép-Amerikában terjedt el, de jelen van Afrika, Ausztrália, valamint a Csendes-óceán egyes részein és Hawaii-on is. Sajnos várhatóan tovább terjed, és 2080-ra a világ népességének 60%- át fenyegeti majd a dengue-láz.
Az elterjedését elősegítő egyik fő tényező az éghajlatváltozás.
Az emelkedő globális átlaghőmérséklet miatt a trópusokon és szubtrópusokon kívüli területek is olyan régiókká válhatnak, amelyek ideálisak az ezt terjesztő szúnyogok számára.
De mi a helyzet itthon Európában?
Az elmúlt években Európában már előfordultak elszigetelt helyi dengue-fertőzések, például Madeirán, Horvátországban, Olaszországban, Franciaországban vagy Spanyolországban.
Azon területek, ahol jelen volt a dengue-lázt terjesztő szúnyogfaj. A térkép még 2012-ből van. Azóta feltehetően nem javult a helyzet. via natue.com
2020-ban és 2021-ben, ahogy az várható volt, az esetek száma jelentősen visszaesett a korona miatt, hisz alig lehetett utazni. 2022-ben azonban már jelentős növekedés volt a növekvő utazási aktivitás miatt. 2019-ben egyébként Európában a 20 és 29 év közöttiek alkották a dengue-láz által érintett emberek legnagyobb csoportját, érthető okból, hisz ebben a korcsoportban preferált úticélok a fent említett fertőzött területek. Így a fertőzések többsége az ázsiai régióban történt: az esetek 31%-át Thaiföldről érkező utazók jelentették, őket követik az Indonéziából (8%) és Indiából (6%) visszatérők. Kubát (6%) és Mexikót (5%) szintén gyakrabban említették a fertőzés forrásaként.
A dengue-láz egyre fontosabb szerepet játszik az utazási tanácsadásban is, tekintettel a növekvő esetszámokra.
Amit tudni érdemes a betegségről
A fertőzött szúnyog csípését követő lappangási idő átlagosan kb. 4-7 nap, de 3-14 nap is lehet. A dengue-láz kezelése korlátozott, azaz nincs hatékony vírusellenes szer ellene. Ennek megfelelően csak a tünetek kontrollja és kezelése lehetséges.
Tipikus tünetei a hányinger, hányás, kiütés, izom- és ízületi fájdalom. Fontos megjegyezni, hogy főleg rendszeres utazókat érint a másodlagos fertőzés, mely nagyobb kockázatot jelent a súlyos lefolyásra.
Bár a súlyos esetek vagy akár halálesetek általában nagyon ritkák az európai utazók körében, mindazonáltal nagyon fontos a következetes megelőzés. Egyébként a rizikó csoportba tartoznak a gyermekek, az idősek és a nők, az ő esetükben nagyobb a súlyos lefolyás kockázata, csakúgy, mint a krónikus alapbetegségben szenvedőknél.
A korábbi vakcina még nem az a vakcina
Komplex fejlesztés zajlik évtizedek óta a dengue-láz elleni vakcinák kutatásában. Végülis nagy a kereslet – mind magukban az endemikus területeken történő felhasználásra, mind pedig az e régiókba utazók védelmére.
Az EU-ban 2018 decembere óta engedélyezett első dengue-láz elleni vakcina, a CYD-TDV (Sanofi Pasteur). De ezt itthon csak hat és 45 év közötti, laboratóriumilag igazolt dengue-fertőzésben szenvedők számára engedélyezték, akik endémiás területen élnek. A CYD-TDV-t háromszor kell alkalmazni (0., 6. és 12. hónap), ezért csak nagyon korlátozott mértékben alkalmazható utazókra.
Pár hónapja végre áttörés született!
Nemrég egy új tetravalens dengue-vakcinát hagytak jóvá. Ez felhasználható a dengue-láz megelőzésére négyévesnél idősebb embereknél is, ami lényegében azt jelenti, hogy az utazási oltás a dengue-láz megelőzésére végre elérhető.
2022 decemberében jóváhagyásra került a TAK-003 (Takeda) nevű oltás az EU-ban, azaz forgalomban is elérhető. Ez a vakcina február közepe óta már Németországban is elérhető. A TAK-003 ráadásul mind a négy dengue szerotípus ellen hatékonynak bizonyult. A vakcina hatékonyságát és biztonságosságát egy kiterjedt klinikai vizsgálati programban értékelték, amelyben több mint 28 000 gyermek és felnőtt vett részt. Az első évben háromhónapos különbséggel kétszer történő oltás 80%-os hatékonysággal rendelkezik a dengue-láz megelőzésében. Ezen kívül megakadályozta a dengue-láz miatti kórházi kezelések 90%-át a teljes oltás után 18 hónapig. További előny a CYD-TDV-hez képest, hogy a vakcinát csak kétszer kell beadni, a második adagot három hónap elteltével.
Összességében elmondhatjuk, hogy egy hatékony és jól tolerálható dengue-vakcina áll rendelkezésre, amely a személy szerostátuszától függetlenül és már négyéves kortól használható. Azaz tökéletesen alkalmas utazók oltására, így az ajánlott felvehető oltások sora tovább bővült! Reméljük hamarosan Magyarországon is elérhetővé válik.
A közel jövő
Van egy másik vakcinajelölt (TV003/005, Instituto Butantan), ami még kutatási fázisban van, de nagyon jó számokat produkál. Tűfóbiásoknak külön öröm, hogy mindössze egy oltás is elegendő lehet ebből a típusból.
Ti meg szoktátok nézni a javasolt oltásokat utazás előtt? Ha igen, be is szerzitek azokat?
forrás: cme-kurs fortbildung