A híres sevillai magyar pavilon – akkor és most
2021. március 11. írta: Vándorember

A híres sevillai magyar pavilon – akkor és most

Jövőre lesz 30 éves a magyar pavilon

Nemsokára 30 éves, de kitartóan „küzd” az életben maradásért egy cseppnyi magyar építészeti remekmű Sevilla városának peremén. Elhagyatott, kihalt, szinte már posztapokaliptikus területté vált az egykori világkiállítás mikrovárosa, de szerencsére a spanyolok rendben és tisztaságban tartják a szellemvárost. Nemrég megnéztem, hogy Makovecz Imre műve jelenleg 2021 elején, milyen állapotban van.

18303401_2997ea1a1c51e3b58e85485a3123cbdb_wm.jpg

A magyar pavilon 1992-ben. Fotó: Kós Károly Egyesület

Négy éve az index urbanista blogja írt róla, hogy milyen elhanyagolt állapotba került a híres magyar épület. Múlt hónapban "nyertem" egy szabadnapot Sevillában, így elzarándokoltam én is a régi világkiállítás helyszínére és felkerestem a magyar pavilont.

A legfrissebb jelentésemet mutatom arról, milyen állapotban van jelenleg a büszkeségünk. De előtte röviden kontextusba helyezem az egészet...

Mi is az a világkiállítás? És mik ezek a pavilonok? – A múlt

 

A világkiállítás a 19. század közepétől rendszertelen időközönként megrendezésre kerülő Expo a nagyközönség számára. Ez egy bemutató, ahol az országok a legújabb vívmányaikat, találmányaikat és fejlesztéseiket teszik közszemlére. A minden alkalommal máshol megrendezésre kerülő expó gazdasági és kulturális tekintetben a harmadik legnagyobb esemény a világon a foci VB és az olimpia után. Nem is gondolnánk, hogy a legtöbb világhírű épület egyébként a világkiállításokra készült, mint például a brüsszeli Atomium is. Katt a galériára!

 A bemutatkozó országok számára az egyik legfontosabb feladat a pavilon megépítése. Az új korok kihívásainak megfelelően ezek természetesen nem búcsús, ponyvás sátrak, hanem modern, sokszor a jövőbe mutató építészeti remekművek, ahol az országok építészei „kiélhetik” művészi hajlamaikat. Éppen ezért a legtöbb épületben nem a funkcionalitás, hanem a dizájn, az új technikák vagy épp egy önmegvalósítás mutatkozik meg.

makovecz-sevilla-magyar-pavilon-01.jpgFotó:  Kós Károly Egyesülés

A ’92-es kiállítás Sevillában került megrendezésre. Makovecz Imréé volt a megtiszteltetés, hogy valami egyedit alkothasson a magyar pavilon jegyében. Ezt ő tökéletesen véghez is vitte, hisz elég komoly visszhangot és nagyon pozitív fogadtatást kapott az épület, nem csak a látogatóktól, hanem a sajtótól és a szakmától is.

Szellemváros – A jelen

 

Csak úgy, mint a legtöbb ilyen nagyszabású „építkezésnél” a program végeztével az utolsó szépen lekapcsolta a villanyt, és átadta az idő vasfogának a hatalmat. (Lásd példának a hírhedt elhagyatott olimpiai falvakat és helyszíneket.) Ha nem is ilyen drasztikusan, de nem történt máshogy ez Sevillában sem.

scale-_1.jpg

Egy példa: Szarajevó, téli olimpia, 1984. via thrillist.com

A hatalmas területet lefedő egykori Expo épületeit elbontották vagy részben újrahasznosították. Kutatási fejlesztési központok kerültek ide, néhány kisebb cég megvásárolta őket, illetve az Isla Magica nevű élménypark is az egykori kiállítás maradványaiból kelt életre.

A megmaradt pavilon kerületet teljes egészében körbekerítették sűrűn lebetonozott vasrudakkal, elsősorban a vandálok és az illetéktelen behatolók miatt. Bejutni csak egy-két helyen lehet, így aki bandukolni akar a régmúlt emlékei közt, jegyezze meg, hogy merről jött be, mert kijutni sem egyszerű. Kész labirintus az egész.

Itt jegyezném meg, ha csak egy napod jutna Sevillára, szerintem nem érdemes eljönni a kiállításra. Az expo a belvárostól messze van, így az épület meglátogatása minimum egy 3-4 órás program.

img_20210213_104644.jpg

A legtöbb, még mai szemmel is igen modern épület, elég elhagyatott. Bár szombat délelőtt jártunk itt, néhány parkoló autót láttunk csak, de szó szerint egy árva lelket sem az egész kerületben. (Kivéve egy magányosan szelfiző lányt.) Egyébként szépen, tisztán és rendezetten van tartva a környezet, éppen ezért pont olyan volt,

mintha Thanos épp az imént csettintett volna a Végtelen Kesztyűvel.

A magyar pavilon hányattatott sorsa

 

És hogy mi a helyzet Makovecz Imre pavilonjával? Akik keresnék, a félig elzárt terület közepén találják. A mi kis épületünk 2008-ban felkerült az andalúziai történelmi örökségek listájára, ezért attól nem kell tartani, hogy elbontanák. Attól viszont már inkább, hogy az idő vasfoga fogja elbontani, hiszen ennyi év után azért ráférne egy komoly restaurálás.

img_20210213_111036-01.jpg

2013-ban a magyar állam lépéseket tett a felvásárlásra, de azóta semmi hír felőle. Feltehetően félúton visszafordultak. Állítólag 2017-ben árverésre bocsátották, de annak eredményéről szintén nem sokat hallani. Jelenleg egy 2021-es helyzetjelentéssel (néhány fotóval) tudok szolgálni. Az alkotás még áll, és a korához képest (szerintem) elfogadható állapotban van, de tény, hogy rohamosan romlik az állapota. Az Expo utcái és közterületei szerencsére rendben vannak tartva.

Katt a nagyobb képekért!

Az időutazni vágyók és az építészet szerelmesei előtt nyitva áll a terület. Viszont valóban kár érte, hogy ilyen elhanyagolt kívülről. A belsejéről pedig nem tudni semmit. Valószínűleg nem is egyszerű hozzányúlni, hisz mint írtam, történelmi örökség lett. Azonban biztos, hogy egy remek kiállító hely, múzeum vagy bármilyen turisztikai látványosság lehetne belőle, ha Sevilla városa felkarolná.

Amennyiben nem akartok lemaradni a legfrissebb cikkekről, lájkoljátok a Facebook oldalt! Ha tetszett a cikk, kérlek segítsétek egy megosztással!

A bejegyzés trackback címe:

https://shorttrips.blog.hu/api/trackback/id/tr4116451308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

n3spr3ss0 2021.03.13. 07:49:34

Nekem semmi szép nem volt benne, mára meg egy ronda rom lett.

kvp 2021.03.13. 07:50:48

Az expo utcai a helyi egyetemi kutato es ceges irodapark reszet kepezik (mint nallunk a lagymanyosi epuletek) es a regi pavilon gyakorlatilag modern irodaepuletek kozott all egy mellekutcaban. Amikor nincs jarvany es hetkoznap van, akkor parkolohelyet sem talalni, meg a fuvon is allnak a dolgozok autoi. A legkozelebbi autos bejarat az epulet mogott egy utcaval van, az van talan a legkozelebb a szemben levo vidampark bejaratahoz es igy a legkozelebbi buszmegallohoz. Ha valaki nem akar buszozni, akkor gyalog jo masfel kilometer a kozponttol, a Barqueta hidon lehet atjutni. Kisebb seta a belvarosbol mint a hosok tere es a varosliget pesten.

Hogy mit lehetne kezdeni az epulettel az kerdeses, a tobbi megmaradt epulet vagy konnyen atalakithato volt irodava vagy reges reg lebontottak. A magyar ugylatszik tul szep volt ahhoz, hogy lebontsak, de nem igazan hasznalhato oktatasi vagy kutatasi celra.

dezsoke007 2021.03.13. 08:31:46

A történeti visszatekintésbe talán bele kellett volna venni azt a tényt is, hogy a '92-es világkiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázatot NEM Makovecz nyerte meg, hanem Janáky István a Lepkeházzal. Azonban a miniszteri biztos visszavonta Janáky megbízását.
Ettől függetlenül Makovecz háza sikeres volt.

VIMG 2021.03.13. 10:00:06

Az kétségtelen, hogy Makovecz (egy németalföldi stílus alapján) létrehozott egy nagyon látványos egyéni építészeti stílust, de sajnos az általa tervezett épületek nagy része többé-kevésbé alkalmatlan arra a célra amire épült, pedig egy épületnél nem hátrány, ha használható is valamire.

Der Piefke 2021.03.13. 10:55:20

A Makovecz-hodály - mint annyi más Makovecz-hodály is - jól példázza, miért nem szabad (fuha-)fából építkezni, pláne kültérben. Egyszerűen nem létezik oylan technológia vagy védőbevonat, kezelés, amely 5 évnél tovább képes megóvni a faanyagot a kültéri hatásoktól (napsugárzás, nedvesség és a fa mikroszerkezeti mozgásai).

Mind lerohad és csak gyakorlatilag folyamatos karbantartássla lehet szinten tartani - de a faelemeket akkor is ki kell cserélni 20-30 évente. (Pl. a középkori japán fatemplomokat is 30 éventze újjáépítik.)

Makovecz egy lázálom - ilyen építész(et) csak egy a magyaréhoz hasonló lázálmokban élő nép körében lehet sikeres és csodált!

(A Makovecz iránt elfogult, benne "nagy embert, nagy magyart és nagy építészt" látni akarók figyelmébe ajánlom a "mester" utolsó éveinek kórházi zárójelentéseit...)

Vándorember · shorttrips.blog.hu 2021.03.13. 11:04:23

@VIMG: Elnézve a régi képeket a belsőről valóban semmi másra nem alkalmas csak kiállító helységnek.
süti beállítások módosítása