Ha Délkelet-Ázsiába tervezel utazni, talán már hallhattál a hírhedt duriánról. Az ázsiaiak imádják, de a legtöbben rosszul vannak a királygyümölcstől. De milyen valójában? És hol a királynő? És mit keres itt a jackfruit?
A poszt becsült olvasási ideje: 5 perc.
Ezek a kérdések bennem is megfogalmazódtak az első utunk során Délkelet-Ázsiában, Thaiföldön, de csak részben derült fény a titokra. Kellett hozzá egy második kaland és végül a legutóbbi long trip során, Malajziában derült fény mindenre. Na, de akkor nézzük,
hogy kapcsolódik ez a három gyümölcs egymáshoz.
A mangosztán
Tévedés! Tisztázzuk az elején, hogy a magyar nyelvben a legtöbb helyen tévesen nevezik a mangosztánt a „királygyümölcsnek”, avagy a gyümölcsök királyának. Ez a tiszteletbeli cím a duriáné, ő az igazi king of fruits. Persze nem fosztunk trónt, (feltehetően egy félreütés okozta nálunk a nemváltást) mert a mangosztán igazából a queen of fruits, azaz a királynő gyümölcs.
Az eredetileg Szumátrán és a Maláj-félszigeten őshonos mangosztán fa egyébként semmilyen rokonságban nem állt a királlyal. Pontosan nem ismert, hogy ragadt rá a gyümölcsök királynője jelző, de egyes források szerint Viktória királynő egyenesen rajongott ezért a gyümölcsért. Még Buddha szerint is ez a mennyek ajándéka!
Nem csoda, hiszen minden megvan benne, amitől egy gyümölcs fantasztikus lesz. A kemény és erősen fogó lila külsőt (lehet, ez a palástja) kibontva jutunk el a hófehér, fokhagymaszerű gerezdekből álló húshoz. A mangosztán egyszerre savanyú és mézédes, aromában kicsit emlékeztet a licsire, de közben olyan különleges, mint a maracuja. Állaga krémes, szinte szétoszlik az ember szájában. E komplexitása kiemeli őt a többi gyümölcs közül, és sokak számára igazi ínyencség.
Kifinomult és tökéletes, nem véletlen, hogy ő a királynő!
Erről senki sem akar lemondani, így mára a világ összes trópusi területén, Dél-Kelet Ázsiában, Indiában, de még az amerikai kontinens országaiban is termesztik.
A durián
A durián az Indonéz szigetvilágban őshonos fa (mályvafafélék) termése, melyet ma már a legtöbb trópusi vidéken előszeretettel termesztenek. Az akár dinnyenagyságú termést jellegzetes, kemény, tüskés külső borítja, felvágva sárga színű, bab alakú cikkekben találjuk a gyümölcshúst. Különleges és megosztó tulajdonságai miatt ragadt rá a gyümölcsök királya becenév, de alapvetően mindenki csak úgy tekint rá, mint a világ legbüdösebb gyümölcse!
Egzotikum. Alapvetően nem mindennapi és különleges gyümölcsnek számít. Sőt vannak speciális fajtái (erősebb ízzel és illattal), amelyek kifejezetten ritkák és drágák. 2019-ben egy ilyen ritka gyümölcsöt 300.000 forintért adtak el!
Megjelenés és textúra. A gyümölcs, kemény, szúrós és robosztus külsője sárga színű, éretten lágy, sűrű és krémes textúrájú belsőt takar, ami nem olyan vizes, mint a legtöbb gyümölcs, hanem szinte puding állagú.
Illat. Akár 20-30 méterről is könnyedén érezhető a jellegzetes édes és szúró, PB-gázra emlékeztető szaga. Délkelet Ázsiában járva nem kell gázszivárgásra gondolni a piacok körül, szinte biztos, hogy valahol épp megjött az érett durián. Szaga miatt mindenhonnan ki van tiltva. Nem lehet bevinni például hotelekbe, közszolgálati egységekbe, plázákba, tömegközlekedési eszközökre, rendezvényekre. Így, ha hasonló táblát látunk, akkor jobb, ha nincs nálunk durián!
Íz. Az igazi teszt a kóstolás után jön. Kuala Lumpurban egy duriánozóban vettem egy darabot. Bár próbáltak rábeszélni a különleges, 4 féle duriánból álló válogatás kipróbálására, szerencsére maradtam az egy darabosnál. Szerintem az érett durián erősen hajaz a rothadt húsra, illatjegyeiben, állagában és ízében is krémes. Leginkább vaníliás, mogyoróvajas és (fok)hagymás aromákat vélnek felfedezni benne, halvány mangós jelleggel, ezt elegyítve a romlott hús gyomorforgató szagával és állagával, ami egyszerre édes, sós és keserű.
A semmihez sem hasonlítható és embert próbáló (kakofóniás) íze miatt igazi kultusz alakult ki körülötte, és ahogy a fenti példa is mutatta, konkrét franchise duriánozók is vannak. Rajzfilmsorozat, plüssök, játékok és rengeteg élelmiszer: a poroktól, italoktól kezdve a süteményeken át, mindenféle formában felhasználják. A régió országaiban pedig igen magas kulturális szerepet tölt be, mint mondjuk a hollandoknál a tulipán.
A "kakofóniás íz" kifejezést általában akkor használják, amikor egy étel vagy ital íze zavaró vagy összeegyeztethetetlenül sokféle ízt tartalmaz, amelyek nem passzolnak jól egymáshoz. Ez azt jelenti, hogy az ízek vagy aromák keveredése káoszhoz vagy zavarhoz vezet az ízlelőbimbókon és az ízérzékelésben, sőt már kellemetlenné teszi az ízélményt.
Pozitívuma, hogy rendkívül magas a vitamin-, antioxidáns- és ásványianyag tartalma és a népi gyógyászatban is fontos szerepe van.
Bár nem vagyok finnyás és válogatós, maximum poénból javaslom kipróbálni. Nekem az első apró falat azonnal vissza akart jönni, és rohadt húsra emlékeztető íz ezután is órákon át megmaradt. Ráadásul az addig inkább csak furcsa és erős illata örökre összekapcsolódott az agyamban azzal az ízzel. Innentől kezdve voltak gondjaim, amikor a piacon megcsapott a szaga.
Jackfruit
A jackfruit (eperfafélék termése) nevű gyümölcs minden tekintetben nagyon hasonlít a duriánra, és a kevésbé jártas turisták, ahogy én is, könnyen összekeverik a kettőt. Pedig a hasonlóságok ellenére komoly tapasztalati különbségekre számíthatunk, érdemes megkóstolni! (De inkább a durián előtt.)
Miben más a jackfruit, mint a durián?
Az egy másik növényi családhoz tartozó jackfruit főleg Indiában honos, de szintén az összes trópusi vidéken termesztik. A gyümölcs külsője hasonlít a durianéhoz, de nem tüskés, hanem göcsörtös felszínű. A termése viszont 5-6-szor nagyobb, elérheti akár 55 kg-ot is!
A belseje szintén sárga és cikkelyszerű, emlékeztet egy gigaméretű kukoricaszemre. Illata enyhébb, távolról nem is érződik, csak közvetlen közelről, fogyasztás közben. Hasonlít a durián illatára, de a gyümölcsös aromajegyek a dominánsak.
Piacokon gyakran látni kiterítve, és kostolót is adnak mindig. Állaga olyan, mint a kissé éretlen mangó, gumiszerű, kicsit ropogós. Friss, kellemes édes ízű, szerintem olyan, mint a nálunk kapható, éretlen zöld mangó, egy enyhe duriános vonallal.
Különlegessége, hogy szálas felépítése és magas proteintartalma miatt kedvelt vegán húspótló. Éretlenül zöldségként használják, érettem pedig gyümölcs, szóval igen sokoldalú.
A durián titka a kakofóniás élményben rejtőzik, az összeegyeztethetetlen íz, aroma, illat és állag elegye szélsőséges reakciókat eredményez. A többségből undort, míg másokból gyönyört vált ki. A duriánt én senkinek sem ajánlom, hacsak nem akarjátok megszívatni egymást. A friss jackfruitot viszont érdemes kipróbálni, de túl sokat én ebből sem vennék. A királynőt pedig az isten óvja! A mangosztánt csak kilószámra érdemes venni, mert nem lehet vele leállni!
Ha érdekelnek az utazással kapcsolatos hasonló érdekességek, kövess Facebookon és Instán, de a legtutibb, ha feliratkozol a hírlevelemre! Tudtad? Ha a blogon látható linken keresztül foglalsz, úgy támogathatsz, hogy ez neked semmibe se kerül! Szállásfoglaláshoz ott a Booking, programtervezéshez és jegyvásárláshoz pedig a Get Your Guide.
Szerinted melyik a helyes válasz?
Ha tetszett, kövess Facebookon!
A legfrissebb utazós fotókat Instán találod!
Támogasd a blogot egy kávéval!
